Az ICC merész lépése: népirtás vádpontok Al-Bashir szudáni elnök ellen

A merész jelző elsőre talán meglepőnek tűnhet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 2004. július 23-án már maga az Egyesült Államok Kongresszusa nyilvánította a Szudán nyugati felében történteket népirtásnak. Míg a deklarációnak nincsen nemzetközi jogi relevanciája, mégis jelzésértékű gesztus, főleg ha figyelembe vesszük az USA korábbi passzivitását a ruandai, vagy boszniai eseményekkel kapcsolatban. Emlékeztetőül: már két hónapja folyt a Ruandában a mészárlás, az Egyesült Államoknak már megfelelő információ állt a rendelkezésére a szervezettséget és az áldozatok számát illetően, amikor a következő sokat emlegetett sajtótájékoztatóra sor került 1994. június 10-én:

Alan Elsner, Reuters: How would you describe the events taking place in Rwanda?

Christine Shelly, State Department spokesperson: Based on the evidence we have seen from observations on the ground, we have every reason to believe that acts of genocide have occurred in Rwanda.

Elsner: What's the difference between "acts of genocide" and "genocide"?

Shelly: Well, I think the—as you know, there's a legal definition of this ... clearly not all of the killings that have taken place in Rwanda are killings to which you might apply that label ... But as to the distinctions between the words, we're trying to call what we have seen so far as best as we can; and based, again, on the evidence, we have every reason to believe that acts of genocide have occurred.

Elsner: How many acts of genocide does it take to make genocide?

Shelly: Alan, that's just not a question that I'm in a position to answer.

Nagyot fordult világ az USA-val 1994 óta. Az ICC egyik nagy ellenzőjéből a darfúri események kivizsgálásának és a felelősök megbüntetésének egyik támogatójává vált. Az ICC viszont nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Luis Moreno-Ocampo, az ICC főügyésze júliusban kezdeményezte a hivatalban (!) levő szudáni elnök letartóztatását. A szeptember elején nyilvánosságra hozott indítványban Bashir-t többek között népirtás elrendelésével (para. 270-279; 347-400), háborús, és emberiesség (crimes against humanity) bűncselekmények elkövetésével vádolják.

A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában

A Biztonsági Tanács által felkért nemzetközi jogi szakértői bizottság nem találta meggyőző bizonyítékot arra nézve, hogy a szudáni kormányzat szándéka, direkt vagy indirekt módon, kiterjedt volna egyes népcsoportok kiirtására (2005-ös jelentése para. 518, 522). Annak a lehetőségét azonban nem zárta ki, hogy egyes magas rangú kormánytagok cselekedetei hordozzák a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges speciális szándékot (para. 520).

Az ügyészség évek óta gyűjti az adatokat, s nem kizárt, hogy sikerült további inkrimináló bizonyítékot találni Bashir ellen. Többen azonban, köztük a 2005-ös bizottság elnöke, Antonio Cassese (angol fordítás), továbbra is szkeptikusak a genocídium vádpontot illetően.

A kérelmet elbíráló bírói tanács (Pre-Trial Chamber) napokkal ezelőtt további bizonyítékok becsatolására kérte Ocampo hivatalát.

Egy mindenesetre biztos: egy nagyon hosszú út elején járunk, s még évek telhetnek el, míg a bíróság egyáltalán megkezdheti a tárgyalást. Szudán valószínűsíthetően nem fogja kiadni Al-Bashirt, s megjósolhatatlan, hogy egy hatályos elfogatóparancs mit fog kiváltani a szudáni kormányzatból: milyen hatással lesz az országba telepített békefenntartók biztonságára, az eddig is üldözött civil lakosságra, a déli országrész törékeny békéjére vagy a napokban is zajló darfúri „béketárgyalásokra”.