Panasz a Fővárosi Főügyészség, Biszku ügyben hozott, NF. 27942/2010/1. számú határozata ellen

A mai napon - emailben eljuttatva - panasszal éltem a Legfőbb Ügyészségnél a Fővárosi Főügyészség feljelentést elutasító határozata ellen.

Arra kértem a Legfőbb Ügyészséget, hogy az eljárás alapjául szolgáló jogi álláspontomban részletesen levezetett és kifejtett, valamint a panaszomban foglalt indokok alapján

(i) helyezze hatályon kívül a Fővárosi Főügyészség feljelentést elutasító határozatát, mint megalapozatlan, érdemi indokolást nem tartalmazó határozatot,

(ii) rendeljen el nyomozást Biszku Bélával szemben,

valamint, hogy

(iii) hivatalból fontolja meg nyomozások elrendelését az 1956-os megtorlásokban résztvevő ismeretlen személyek ellen.

A panasz letölthető innen: http://www.mediafire.com/?631oaatdlq877o2

A panasz főbb pontjai:

A Magyar Köztársaság ügyészségének alkotmányos kötelessége a tudomására jutott bűncselekmények hivatalbóli üldözése

1) A Magyar Köztársaság bűnüldöző hatóságainak kiemelt alkotmányos kötelessége, hogy a tudomására jutott bűncselekményeket hivatalból üldözze. Csak úgy, mint a sortűzperekben, az ügyészségnek a beadványban foglaltak segítségével a következőkben kellene állást foglalnia:

• mik voltak a nemzetközi jog alapján az emberiesség elleni bűncselekmény elkövetéskori tényállási elemei?

• az elkövetés pillanatában fennálltak e Magyarországon az emberiesség elleni bűncselekmény ún. többlet tényállási elemei?

Össztársadalmi igény, hogy a Magyar Köztársaság bűnüldöző hatóságai hivatali apparátusuk felhasználásával járjanak el ilyen jelentős súlyú ügyben. Így amennyiben sikerül megállapítani az emberiesség elleni bűncselekmény tényállási elemeit és pozitív válasz születik a második kérdésre, úgy az ügyészségnek ismeretlen személyek ellen hivatalból büntetőeljárásokat kellene megindítani.

A feljelentés elutasítása megalapozatlan

1) Álláspontom szerint a Fővárosi Főügyészség elmulasztotta feltárni azokat a nemzetközi jogi és ténybeli elemeket, amelyek alapján érdemben dönthetett volna az ügyben. A Fővárosi Főügyészség indokolásában nem végezte el a szükséges elemző-értékelő munkát, így mérlegelési jogkörében hibásan járt el, amikor a Maléter Pál és társai ügyével kapcsolatban

· mellőzte az emberiesség elleni bűncselekmény ún. többlet tényállási elemeinek vizsgálatát,

· nem állapította meg az alapvető és köztudomású tényeket,

· nem vetette azokat egybe az emberiesség elleni bűncselekmény tényállási elemeivel.

2) Úgy vélem elvárható, hogy az ügyészség pontosan és maradéktalanul eleget tegyen a Be.-ben rögzített kötelezettségeinek, ideértve a világos, okszerű és a formális logika szabályainak megfelelő érdemi indokolási kötelezettséget. Tekintettel azonban arra, hogy a Fővárosi Főügyészség ennek - álláspontom szerint - nem tett eleget, ezért Határozata megalapozatlan, amelynek eredményeképpen azt hatályon kívül kell helyezni és nyomozást kell elrendelni az ügyben.

3) A Legfőbb Ügyészségnek a Maléter Pál és társai ügy vonatkozásában azt kell eldöntenie, hogy a lefolytatott jogsértő bírósági eljárások és a vádlottak kivégzése a szovjet katonai agresszió során vagy azzal összefüggésben, illetve egy állami megtorló politika részeként történtek-e. Biszku Béla tevékenységével kapcsolatban pedig azt kell megvizsgálnia, hogy belügyminiszterként, illetve az ún. operatív bizottság vezetőjeként milyen szerepet játszott Maléter Pál és társai halálában.

Az emberiesség elleni bűncselekmény alkalmazása Biszku Béla belügyminiszteri és egyéb funkciói során kifejtett tevékenységére

1) Az eredeti beadványomban is hivatkozott tanulmányrészletben és a lábjegyzetekben említett három cikken is túl köztudomású tény, hogy Biszku Béla belügyminiszterként egy elnyomó apparátus vezetője volt, valamint tagja volt a megtorlásokat irányító ún. operatív bizottságnak. Biszku Béla azonban nem csak a megtorlások egyik feltételezett irányítója volt, hanem tagja volt az annak irányát és mélységét kijelölő politikai szerveknek is (Központi Bizottság, Politikai Bizottság). A Fővárosi Főügyészség egyáltalán nem vizsgálta az ezekben a cikkekben található, Biszku Bélára vonatkozó adatokat.

2) A nyomozás elutasításáról, vagy megindításáról csak ezeknek a munkáknak az áttanulmányozása után lehetett volna hitelt érdemlően és felelősséggel dönteni. A Fővárosi Főügyészség ezt elmulasztotta megtenni.

3) A Fővárosi Főügyészségnek a feljelentés elutasítása helyett - ha kétségei voltak - nemzetközi büntetőjogi, hadtörténész, illetve levéltári szakértők bevonásával kellett volna megvizsgálni és megnyugtatóan rendezni a beadványomban felvetett kérdéseket.

4) A Legfőbb Ügyészségnek azt kell eldöntenie, hogy fennáll-e megalapozott gyanú azzal kapcsolatban, hogy Biszku Béla a fentebb felsorolt hivatalos funkciói gyakorlása során a szovjet katonai agresszió során vagy azzal összefüggésben, illetve egy állami megtorló politika részeként bűncselekményeket követett el.