Bírósági ítéletekről legtöbbször közvetlenül a szóbeli
ítélethirdetés után számol be a sajtó. Szokásos módon ilyenkor megszólaltatják
a pervesztes/pernyertes felet vagy jogi képviselőjét, akik kifejtik, hogy miért
tartják jogosnak vagy jogtalannak a meghozott bírói döntést. A felek
legtöbbször a számukra előnyös részeket emelik ki a szóbeli indokolásból. De hogyan is hámozhatná ki az érdeklődő állampolgár azt, hogy mi történt valójában, ha pusztán a feleknek a bíró szóbeli
indokolását interpretáló mondataira hagyatkozna? Legtöbbször sehogy. Ezt legfeljebb az
írásba foglalt ítéletek alapján lehetne megtenni. A felek azonban csak a legritkább esetben teszik fel a
döntéseket az internetre, a sajtó pedig szintén ritkán jár utána, hogy pontosan
mit is tartalmazott a hetekkel, hónapokkal később írásba foglalt ítélet.
A www.birosag.hu oldalon
– igaz nagy nehezen – bárki hozzáférhet az adott ügyben keletkezett összes
ítélethez.
Alább a nagy visszhangot kiváltó UD. Zrt. lehallgatási botrány
egyik mellékszálával kapcsolatos ügy ítéletei olvashatóak (Almássy Kornél vs. MDF és Dávid Ibolya), amelyben a Kúria jogerős ítéletében megállapította,
hogy
„Miután a titkos hangfelvétel a
II. r. alperes [Dávid Ibolya]
tudomására jutott, saját személye és politikai pozíciója, valamint tisztessége
védelme érdekében minden további nélkül joga volt ahhoz, hogy a megismert
tények alapján a nyilvánossághoz forduljon, és azzal kapcsolatos véleményét,
értékítéletét, illetve az abból eredő politikai következtetéseit nyilvánosságra
hozza.”
„Nem kétséges, hogy a II. r.
alperesnek a felperes [Almássy Kornél]
lehetséges szerepével kapcsolatos értékítélete súlyosan elmarasztaló, azonban
egyrészt, mint politikai közszereplő azt a felperes tűrni köteles, másrészt
elmarasztaló véleményének a II. r. alperes nem adott indokolatlanul bántó,
sértő vagy lealacsonyító módon hangot. Mindössze azt, az általános erkölcsi
felfogással is megegyező véleményét fejtette ki, hogy az a politikus, aki ilyen
ügyben érintett lehet, aki ilyen eszközöket vesz igénybe, méltatlan a politikai
közéletben való szereplésre. Ezen elmarasztaló, általánosságban megfogalmazott
politikai vélemény miatt a felperes a II. r. alperessel szemben polgári
jogvédelmet nem igényelhet”.
A Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 20-án meghozott elsőfokú ítélete (dr.
Pataki Árpád bíró).
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. február 15-én, 2.Pf.21.839/2010/5 számú
ítélete (Kizmanné dr. Oszkó Marianne a tanács elnöke, dr. Kisbán Tamás előadó
bíró és Győriné dr. Maurer Amália bíró).
A Kúria 2012. január 11-én, Pfv.IV.21.459/2011/3.számon
meghozott ítélete (dr. Mészáros Mátyás vezette tanács, Böszörményiné dr.
Kovács Katalin előadó bíró, dr. Kovács Zsuzsanna bíró).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése