készíti: Gellért Ádám
email/elérhetőség: gadam107@yahoo.com

“The only necessary for "evil" to triumph is for a few good men to do nothing”


2010. április 22., csütörtök

Új folyóirat - Jogesetek magyarázata


Megjelent a Jakab András, Menyhárd Attila, Osztovits András és Tóth Mihály által szerkesztett Jogesetek Magyarázata. Az első szám összes cikke letölthető a Jema honlapjáról. A folyóirat célkitűzése a következő:


“A folyóirat célja, hogy bírósági ítéleteket elemezzen, felhívja a figyelmet az érvelés sajátságaira (esetleg hibáira), megvilágítsa a joggyakorlat fejlődési irányait. Mindez jelenleg hiányzik Magyarországon, illetve általában puszta ítéletismertetések jelennek meg. A kevés kritikai ítéletelemző írás színvonala igen vegyes, szerkezetük nem követ egységes sémát, emiatt néha áttekinthetetlen ötletfolyamnak tűnnek. Olvasóközönségünk, a gyakorló jogászok, többet szeretnének a puszta összefoglalásnál, mint amit mondjuk a Bírósági Határozatok nyújt, de nem vágynak bonyolult (és számukra gyakran irreleváns, például de lege ferenda) jogtudományi fejtegetésekre. A jogesetek kritikai bemutatása iránti igény Magyarországon is megvolna, hiszen az ez iránti érdeklődés benne rejlik a jogászi munka természetében, azonban a megfelelő fórum jelenleg még hiányzik ehhez. A folyóirat ezt szeretné pótolni.


Tehát nem egy újabb jogtudományi folyóiratról lenne szó, abból egyrészt van elég (sokszor esetleges tartalommal és pontos szakmai misszió nélkül), másrészt pedig a piac torz (ti. fizetőképes kereslet nincs, de intézményileg finanszírozott kínálat van, az pedig nem minőségorientált: a double blind peer review bevezetésének a legtöbb jogtudományi lap ellenáll). Ezt a fajta intézményi környezetet nem kívánjuk (és nem is tudnánk) feltörni, ehelyett a kritikai visszajelzések révén a joggyakorlat érvelési színvonalát szeretnénk emelni (ennek érdekében az esetelemzések mellett lesz egy külön érveléstani rovatunk is), ezáltal a magyar jogi kultúra fejlesztéséhez hozzájárulni. Szerzőink között reményeink szerint természetesen elsősorban jogtudósok lesznek, azonban nem egymásnak szeretnénk írogatni, hanem a szélesebb (gyakorló) jogászi közvéleménynek, köztük a jogalkalmazóknak is, akik remélhetőleg a kritikai-jogtudományi visszajelzésben elsősorban a segítő szándékot fogják meglátni.


A műfaj magyarországi alulreprezentáltságának oka a szocialista jogi gondolkodásban rejlik, amely a bírói jog és a bírói érvelés szerepét próbálta kisebbnek beállítani, mint amilyen („szocialista normativizmus”). Az esetelemzések mindig is részei voltak a jogirodalomnak, de „ipari méretekben” való megjelenésük (tömeges folyóirat-publikációk formájában) a második világháború utánra tehető a nyugat-európai országokban (Fallbesprechung, case note, commentaire d’arrêt néven). A műfaj felvirágzásának elsődleges oka az volt, hogy erre az időre jutott el az esetek száma és bonyolultsága olyan fokra, hogy a színvonalas mindennapi jogászi munkához is szükségessé váltak olyan elemzések, amelyek az egyes ítéleteket a szélesebb bírói gyakorlat és a szakirodalom fényében vizsgálják. Ez a folyamat és a kapcsolódó jogirodalmi fejlődés az említett ideológiai okból hozzánk mindeddig nem tudott begyűrűzni. A folyóirat szakmai-kulturális missziója ily módon a magyar jogi kultúra visszacsatlakoztatása egy újabb ponton a nyugat-európai hagyományokhoz.


Az elemzések nem csupán az ügyvédek (ügyészek, bírák) munkáját könnyítenék meg jogászi érvelésük felépítésében, hanem egyúttal a bíróságokkal szembeni kontrollt is jelent, ha a színvonaltalan ítéleteket (különösen a politikai közbeszédben elhíresülteket) alapos jogászi kritikának vetnénk alá. Ez azt jelenti, hogy a lapnak (párthoz nem köthető) közéleti funkciója is volna.


Azt reméljük, hogy a műfaj a jogi oktatásba is be fog szivárogni (például esetelemzések házi dolgozatként való íratása révén az általunk használt formátumban). Ez fontos lépés lenne a jelenleg nagyrészt jogszabály- vagy dogmatikamagoltató jogászképzés helyett a jogi érvelésre koncentráló jogászképzésre való átállás érdekében”.


A Jakab András főszerkesztővel készült hosszabb interjút a Jogi Fórumon lehet elolvasni.

1 megjegyzés:

Kisigi írta...

Beleolvastunk: http://legaleagles.blog.hu/2010/04/24/ki_a_jo_jogasz_avagy_jo_biro_lenne_e_jakab_andras