Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága 2011. november 25-én tárgyalta az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságban elhangzott előterjesztői expozé:
„GULYÁS GERGELY: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy tegnap már az alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet, ezért csak nagyon röviden szeretném indokolni. Ennek a jogszabálynak az elfogadása Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítését segíti elő. A Nürnbergi Katonai Törvényszék alapokmányából a bűncselekmények törvényi tényállása nem lett a magyar jog része. Ugyan Magyarország a Katonai Törvényszék alapokmányában szereplő törvényi tényállások elévülésének lehetőségét kizárta akkor, amikor az erre vonatkozó ’68-as New York-i egyezményhez csatlakozott, és az 1971. évi 1. számú törvényerejű rendelet formálisan kihirdette ezt az egyezményt, de a tényállásokat nem tette a belső jog részévé.
Lehet arról vitatkozni, hogy ezek ilyen formában történő kihirdetése, a belső jog részei megtekinthetők-e vagy sem, de az ügyészség gyakorlata egyértelműen az volt, hogy nem tekintette annak, és erre tekintettel nem indított büntetőeljárásokat. A javaslat egyértelműen alkotmányos, megfelel az Alkotmánybíróság korábban támasztott követelményeinek, amelyeket az 1993. évi XC. törvény elbírálásakor az Alkotmánybíróság részletesen megfogalmazott.
Végül, miután a magyar jogi nyelvben az emberiség és az emberiesség elleni bűntett kategória párhuzamosan használt, és nem válik el tisztán, szeretném jelezni, hogy azért emberiesség elleni bűncselekményként fordítottuk le ugyanazt a kategóriát, a crimes against humanity-t, mert a Btk.-ban van egy „Emberiség elleni bűncselekmények” fejezetcím, ami nem tényálláscím. Tehát, ha nem akarjuk ennek a zavaró és fölösleges összekeveredését, akkor praktikus, ha ilyen formában fogadja el az Országgyűlés ezt a törvénytervezetet.
Formailag is megfelelő, a külön törvényi forma is azt szolgálja, hogy az Alkotmánybíróság által már alkotmányosnak talált formát kövessük, tehát külön törvényben történik meg ezeknek a törvényi tényállásoknak a magyar jogba való becikkelyezése, és utal rá természetesen a jogszabály, hogy a Btk. 33. § (2) bekezdése szerint az el nem évülő bűncselekmények kategóriájába kell érteni ezeket a tényállásokat is, és ez alkalmazandó rá. Köszönöm szépen.”
A teljes jegyzőkönyv itt olvasható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése