készíti: Gellért Ádám
email/elérhetőség: gadam107@yahoo.com

“The only necessary for "evil" to triumph is for a few good men to do nothing”


2010. január 20., szerda

Korábbi strasbourgi ítéletek kötelező ereje Nagy-Britanniában

Az előző posztban említetthez (mi tekinthető követendő jognak) kapcsolódik: a brit Lgfelsőbb Bíróság a R v Horncastle, [2009] UKSC 14 ügyben a brit Emberi Jogi Törvény (Section 2 of Human Rights Act 1998) azon rendelkezését értelmezte, amely szerint: “a court to ‘take into account’ any judgment of the Court of Human Rights in determining any question to which such judgment is relevant”.

A kérdés a körül forgott, hogy az ECtHR negyedik szekciója által hozott
Al-Khawaja and Tahery v UK ügy a strasbourgi bíróság általános joggyakorlatának, vagy éppenséggel egy “renegát” ítéletnek tekinthető:

“Lord Phillips said that, although the requirement to ‘take into account’the Strasbourg jurisprudence would ‘normally result’ in the domestic court applying principles that are clearly established by the Strasbourg Court: ‘There will, however, be rare occasions where the domestic court has concerns as to whether a decision of the Strasbourg court sufficiently appreciates or accommodates particular aspects of our domestic process. In such circumstances, it is open to the domestic court to decline to follow the Strasbourg decision, giving reasons for adopting this course’”.

A Legfelsőbb Bíróság hosszan elemezte a strasbourgi bíróság Al-Khawaja előtti joggyakorlatát, és nem látta indokoltnak a ECtHR ítéletében foglaltakat követni.

A Horncastle ügy egyébként az anonim tanúvallomáso(ko)n alapuló elítélések Konvenció-konformitását vizsgálta.

Az olasz alkotmánybíróság
Sentenza N. 311/2009 alatt hozott novemberi döntése épp ellenkezőleg az olasz alkotmánybíróság szupremáciáját fogalmazta meg a strasbourgi bírósággal szemben.

Nincsenek megjegyzések: