készíti: Gellért Ádám
email/elérhetőség: gadam107@yahoo.com

“The only necessary for "evil" to triumph is for a few good men to do nothing”


2014. november 14., péntek

Csatári László és az 1944-es kassai deportálások (Betekintő)

A tanulmány elolvasható a Betekintő legfrissebb, tematikus Holokauszt számában
http://betekinto.hu/sites/default/files/2014_3_gellert.pdf

"Mielőtt bíróság elé kerülhetett volna az ügye, Csatári László 98 éves korában elhunyt. Milyen tanulsággal szolgálhat az ügye a magyar igazságszolgáltatás működésére nézve? Mindmáig megválaszolatlan az a kérdés, hogy miért csak 2011-ben, egy külföldi magánszemély feljelentésére kezdett nyomozásba a magyar ügyészség. A kutatásom során több olyan dokumentum is előkerült, ami bizonyítja azt a korábbi sejtést,[224] hogy a magyar hatóságoknak már több mint húsz évvel ezelőtt pontos információi voltak Csatári László háború alatti tevékenységéről.[225] Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség 1993 augusztusa óta hivatalos tudomással bírt arról, hogy Csatári „mint a kassai gettó parancsnoka, részt vett mintegy tizenkét-tizennégyezer zsidónak az 1944. április és június közötti internálásában és megsemmisítő központokba való deportálásában”.

Ez és sok más Csatárira (csehszlovákiai elítélésére, a magyar népbírósági eljárásokban felmerült atrocitásokra) vonatkozó információ a kanadai igazságügyi szervek korabeli megkeresésében és a magyar féllel folytatott hosszas levelezésben olvasható.[226] Hogyan lehetséges, hogy mindezek ellenére Csatárival szemben nem indult semmilyen eljárás? Történtek-e mulasztások? Ha igen, akkor pontosan mi a felelőssége ebben a Legfőbb Ügyészségnek, a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak? Egy újságírói kérdésre Kovács László volt külügyminiszter pár éve azt írta, hogy nincs tudomása arról, hogy a Külügyminisztérium bármilyen szerepet játszott volna Csatári Magyarországra költözésében. Hozzátette, hogy „indokát sem látom az állítólagos diplomáciai szerepvállalásnak. Természetesen megpróbálok az ügyről tájékozódni, mert azt nem zárhatom ki, hogy tudtom nélkül a KÜM valamelyik munkatársa részt vett a dologban.”[227]

Ezzel szemben – s ezt egy rutinvizsgálat ellenőrizhetné – Csatári valószínűleg járt az ottawai magyar nagykövetségen, és személyesen kért útmutatást Gedai Károly nagykövettől. „A követ úr arról tájékoztatott, hogy nyugodtam mehetek haza, bántódásom nem lesz” – állította Csatári.[228] Útlevelét a kanadai magyar nagykövetség és a montreali konzulátus közreműködésével szerezte meg. Állítása szerint Magyarországon egyetlen hatóság sem kérdezte meg, hogy mi az oka a hazatérésének.[229]

Komoly kérdéseket vet fel, hogy miként fordulhatott elő, hogy a magyar ügyészi és külügyi szervek által ismert, súlyos bűncselekményekkel gyanúsítható és egy szomszédos országban elítélt személy zavartalanul élhetett a magyar fővárosban. Az eddigi egyetlen hivatalos reakció szerint Csatári 1997-es visszatelepülése során „a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó szervek nagy valószínűséggel nem kaptak kanadai sajtófigyelőt”.[230] Ezek a válaszok felelősséget elhárító módon próbálnak meg kibújni a tényleges feltárás kötelezettsége alól. Átfogó és alapos, minden érintett szervet bevonó vizsgálatnak kellene arra választ adnia, hogy a magyar hatóságok eleget tettek-e alkotmányos és nemzetközi jogi kötelezettségeiknek az ügy kezelésében.

***

Summary

Research note: László Csatári and the deportations from Košice in 1944

In 2012 László Csatári appeared as the number one suspect on the Simon Wiesenthal Center’s list of most wanted perpetrators of World War II atrocities committed against Hungarian Jews. Csatári served as a police officer in Košice in 1944 and was alleged to have committed serious crimes as commander of the city ghetto. He was indicted by the Hungarian prosecution service in the summer of 2013 but passed away shortly after the issuance of the indictment. The research note provides the first comprehensive overview of his involvement in the deportation process based on post-war trial and contemporaneous documentation culled from several archives in Hungary and Slovakia. His activities are discussed against the background of ghettoization and deportation of the Jews of Kosice and its environ.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A cikkben felvetett kérdésekre és azokon túl, a választ a 2014. szeptemberében kiadott a "Kassa árnyékában A Csatáry-ügy a dokumentumok tükrében" címmel megjelent könyv adja meg.