Az Eötvös Károly Intézet honlapján olvasható “Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági határozatok nyilvánosságára” címmel közli legújabb tanulmányát.
A nemzetközi kitekintés Észtországgal hasonlítja össze Magyarországot, és megállapítja, hogy:
“Mivel konkrétan az elektronikus információszabadság bírósági ítéletekre vonatkozó részét elemeztük, ezért megvizsgáltuk a törvényi rendelkezéseket, valamint részletesen foglalkoztunk magával a Bírósági Határozatok Gyűjteményének a vizsgálatával. Vizsgálódásunk egyszerre volt leíró, feltáró és értékelő jellegű.”
“A Bírósági Határozatok Gyűjteményének elemzésekor azt állapítottuk meg, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései - bár véleményünk szerint a törvény a személyi és időbeli hatály tekintetében módosításra szorulnak – az igazságszolgáltatás tekintetében alapvetően kielégítőnek tekinthetők.”
“Jelentős információhiány tapasztalható az igazságszolgáltatás nyilvánosságának területén, amelyre a kérdőívek elemzése mutatott rá. Annak ellenére, hogy kifejezetten előremutató jogszabályi háttérrel rendelkezünk az elektronikus információszabadság terén, az igazságszolgáltatást érintő szabályokról, a Bírósági Határozatok Gyűjteményéről még a jogász szakma képviselői is csak hiányos, vagy fél információkkal bírnak. Vélhetően ez még inkább igaz a közvéleményre általánosságban. A nyilvánosság a társadalmi kontroll szerepét nem töltheti be akkor, ha a közvélemény nincs tisztában azokkal az információkkal, hogy milyen adatok, hol és hogyan érhetőek el. Ahhoz, hogy minden érdeklődő élni tudjon a törvény adta jogaival, bővebb és alaposabb tájékoztatás szükséges. A Bírósági Határozatok Gyűjteményének működése elégtelen, az adatbázis nem felel meg az információszabadság alapelveinek, ezért több szempontból is korrekcióra szorul. Mind a konkrét ítéletek megkeresése, mind a kérdőíves felmérés eredményei arra utalnak, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteménye nem használható a törvény előírásainak megfelelően. A keresőrendszer rosszul működik, ezért gyakran fordul elő, hogy még a jogi végzettséggel rendelkezők sem találják meg a keresett ítéletet vagy ügycsoportot. A kutatásunk feltárta azt a tényt is, hogy az adatbázis nemcsak, hogy nem nevezhető felhasználóbarátnak, de a jogszabályi követelményeknek sem felel meg. Azzal, hogy a rendszer nem képes értelmezni a /A, /B, stb. §-t, számos jogszabályhely egyszerűen nem létezik az adatbázisban.” (pp. 39-40.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése