Beadványok és alkotmánybírósági döntések a Btk. 269/C. §-val kapcsolatban

Három beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a Btk. 269/C. §-nak (nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása) alaptörvény-ellenességével kapcsolatban.

Egy magánszemély által benyújtott indítványt az Alkotmánybíróság 2012. június 5-én visszautasította. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet által kezdeményezett eljárást az Alkotmánybíróság megszüntette.

Egyedül Rábai Krisztina bírónő (Budai Központi Kerületi Bíróság) 2011. februárjában benyújtott indítványa maradt talpon. Mint ismeretes a bírónő az AB-hez fordulással egyidőben felfüggesztve a Biszku Béla elleni eljárást (11.B.I.194/2011. sz.). Az Alkotmánybíróság 2012. június 4-i teljes ülésén ugyan szerepelt a bírói indítvány, de döntés nem született. A határozat/végzés-tervezet valószínűleg visszakerült átdolgozásra az előadó bíróhoz (az indítvány nem szerepel(t) az Alkotmánybíróság június 11, 12, 18 és 19-i napirendjén).

Alább a közérdekű adatigénylés során az Alkotmánybíróság főtitkára által rendelkezésre bocsátott indítványok és AB döntések olvashatók:

Indítványozó	Indítvány	Ügyszám	AB döntés
TASZ	2010. szeptember 27: indítvány	XX/1285/2012.	Megszűnt
Magánszemély	2010. június 8: indítvány	Alkotmányjogi panasz IV/2708/2012.	2012. június 5: AB visszautasítja, indítványozó egyedi érintettsége nem állapítható meg.
BKKB (11.B.I.194/2011. sz. ügy, dr. Rábai Krisztina bíró)	2011. február 24: első indítvány 2012. március 8: kiegészítő indítvány	III/81/2012.	2012. június 4-i ülés: az Alkotmánybíróság tárgyalta.

Az alkotmánybírósági ügyrend 48. § (1) bekezdése szerint „az Abtv. 25. §-ában foglalt bírói kezdeményezést a főtitkár haladéktalanul megvizsgálja és előkészíti. Az elnök a bírói kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belül kijelöli az előadó alkotmánybírót. Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet száznyolcvan napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti” A (4) szerint ezt a határidőt az előadó alkotmánybíró javaslatára az elnök meghosszabbíthatja. 

Ugyanakkor nem tudjuk, hogy Alkotmánybíróság elrendelte-e az ügy soron kívüli vagy gyorsított eljárásban történő intézését (ügyrend, 16. § (5) bekezdés a.) pont). Ez annyiban fontos, hogy amennyiben gyorsított eljárásban történik az ügy elbírálása, úgy minden eljárási cselekményt az általában rendelkezésre álló idő fele alatt kell elvégezni (ügyrend, 50. § (4) bekezdés).

Az Alkotmánybíróság honlapján található információ szerint a testület július 16 és augusztus 26 között ítélkezési szünetet tart. Csak remélhetjük, hogy addig megszületik a döntés.