Az ember esze megáll, amikor ilyeneket lát/olvas. Nem is értem, hogy miért nem került elő a rablánc és a kommandósok (erről korábban itt írtam):
„éjjel 3-kor kiderült, hogy a Gyorskocsi utcai fogdába kerülnek. A [15 éves] lányokat megbilincselték, és külön autóval éjjel fél négykor átszállították Budára”.
„Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalója előtt péntek reggel a két lány az édesanyjukkal összebújva bilincsbe verve üldögél, néha kicsit sírdogálnak, négy rendőr tartja őket szemmel”.
Pusztán a bilincselésre vonatkozóan (de összes elemében agyrém a történet):
Annyira aránytalan az intézkedés, hogy szót sem kéne vesztegetni rá, de a BRFK Index-nek adott válasza („az eljáró rendőrök intézkedései teljes mértékben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, törvényesek és szakszerűek”) miatt azonban talán mégis:
A rendőrségi törvény (Rtv.) 48. §-a szerint a rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának megakadályozására, támadásának, ill. szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére.
Az Rtv. 16. § (1) bek. szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Az Rtv. 15. §-a ugyanakkor a rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása során előírja az arányosság követelményét.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzat (62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet) alapján:
60. § (1) Bilincs alkalmazása különösen azzal szemben indokolt:
c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,
(2) Az elöljáró a fogva tartott személy bilincselését a kísérés és a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti, ha szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg.
90. § (8) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(9) Ha a kísért személy veszélyessége ezt indokolja a kísért személyt meg kell bilincselni. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul a legközelebbi rendőri szervhez fordul.
A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata (19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás, 75. pontja, fogdán kívűli őrzés, kísérés) alapján „a fogvatartott kísérésére vonatkozó utasítást a fogvatartás elrendelésére jogosult vezető adhat, aki az átkísérési utasításban határozza meg a fogvatartott kísérésének módját, a kísérő őrök létszámát, fegyverzetét, felszerelését, a kényszerítő eszköz alkalmazását vagy az alkalmazás lehetőségét”.
„éjjel 3-kor kiderült, hogy a Gyorskocsi utcai fogdába kerülnek. A [15 éves] lányokat megbilincselték, és külön autóval éjjel fél négykor átszállították Budára”.
„Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalója előtt péntek reggel a két lány az édesanyjukkal összebújva bilincsbe verve üldögél, néha kicsit sírdogálnak, négy rendőr tartja őket szemmel”.
Pusztán a bilincselésre vonatkozóan (de összes elemében agyrém a történet):
Annyira aránytalan az intézkedés, hogy szót sem kéne vesztegetni rá, de a BRFK Index-nek adott válasza („az eljáró rendőrök intézkedései teljes mértékben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, törvényesek és szakszerűek”) miatt azonban talán mégis:
A rendőrségi törvény (Rtv.) 48. §-a szerint a rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának megakadályozására, támadásának, ill. szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére.
Az Rtv. 16. § (1) bek. szerint a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Az Rtv. 15. §-a ugyanakkor a rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazása során előírja az arányosság követelményét.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzat (62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet) alapján:
60. § (1) Bilincs alkalmazása különösen azzal szemben indokolt:
c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,
(2) Az elöljáró a fogva tartott személy bilincselését a kísérés és a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti, ha szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg.
90. § (8) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(9) Ha a kísért személy veszélyessége ezt indokolja a kísért személyt meg kell bilincselni. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul a legközelebbi rendőri szervhez fordul.
A Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata (19/1996. (VIII. 23.) ORFK utasítás, 75. pontja, fogdán kívűli őrzés, kísérés) alapján „a fogvatartott kísérésére vonatkozó utasítást a fogvatartás elrendelésére jogosult vezető adhat, aki az átkísérési utasításban határozza meg a fogvatartott kísérésének módját, a kísérő őrök létszámát, fegyverzetét, felszerelését, a kényszerítő eszköz alkalmazását vagy az alkalmazás lehetőségét”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése