A HírTv Magyarország élőben c. műsorában röviden beszéltem az Alkotmánybíróság "Biszku-ügyben" hozott határozatáról.
Alább található az Alkotmánybíróság sajtóközleménye, a határozat pedig itt olvasható:
"Az
Alkotmánybíróság 2013. június 17-én meghozott határozatában megállapította,
hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános
tagadását tiltó büntetőtörvényi tényállás nem alaptörvény-ellenes. A Budai Központi Kerületi Bíróság
bírája az előtte folyamatban lévő büntetőügyben – az eljárás felfüggesztése
mellett – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 269/C.
§-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése érdekében
fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kifejtette, hogy a
nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását
tiltó rendelkezés sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a
jogbiztonságot.
Az Alkotmánybíróság úgy ítélte
meg, hogy a támadott tényállás a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és
arányos korlátozása. Egyrészt ugyanis a nemzetiszocializmus és a kommunizmus
bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget
vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát.
Másrészt a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi
elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja a demokratikus eszme
megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést. Harmadrészt a
rendelkezés a köznyugalmat is védi, mivel a szóban forgó bűnök nyilvános
tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat
megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom
megzavarásához vezethet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mindezeknek
az alkotmányos értékeknek és céloknak az összessége jelen esetben a
véleménynyilvánítás szabadságának még a büntetőjogi korlátozását is szükségessé
és arányos mértékűvé teszi. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság sérelmét
kifogásoló indítványrészt sem ítélte megalapozottnak, ezért az indítványt
elutasította.
Az Alkotmánybíróság kifejtette,
hogy a vizsgált bűncselekmény tárgyát nem csupán azok a tettek képezik, amelyek
a nemzetközi jog, illetőleg a belső nemzeti jog szerint a népirtás, illetve az
emberiség elleni cselekmények törvényi tényállását kimerítik, hanem minden, a
népirtáshoz és az emberiség elleni cselekményhez fogható súlyú, általános
történelmi evidenciaként elfogadott, a nemzetiszocialista és a kommunista
diktatúrák alatt véghezvitt rémtett is. Ezek meghatározása a konkrét
büntetőügyben eljáró bíró feladata.
A határozathoz Balogh Elemér,
Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos
indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók
különvéleményt csatoltak".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése